Az Újszövetség szentségeit Jézus Krisztus alapította, amelyek a keresztények hitéletéhez megadják a születést és növekedést, a gyógyulást és a küldetést. A szentségek tehát egymásra épülnek a következők szerint:
Az egyes szentségek egymáshoz való viszonyában Aquinói Szent Tamás párhuzamot fedez fel a földi és a természetfeletti élet között:
Az egész keresztény élet alapja, a lelki élet ajtaja és kapu a többi szentséghez. Általa megszabadulunk az áteredő bűntől, és mint Isten fiai születünk újjá, részévé válunk az Egyháznak, az Egyház küldetésének.
Tökéletesíti a keresztségi kegyelmet. A Szentlélek azért ajándékozza, hogy mélyebben meggyökereztessen az istengyermekségben, erősebb kötelékkel kössön az Egyházhoz. Támogat abban, hogy a keresztény hitről tanúságot tegyünk szóval, melyet tettek követnek.
A katolikus egyház harmadik beavató szentsége a keresztség és a bérmálás után.
Jézus Krisztus önként odaadja nekünk önmagát, hogy mi is átadjuk magunkat neki, és a szentáldozásban vele egyesüljünk. Így kapcsolódunk bele Krisztus testébe, az Egyházba.
Az Oltáriszentség ünneplése mindig magában foglalja: Isten Igéjének hirdetését, a hálaadást az Atyaistennek minden jótéteményéért, a kenyér és a bor átváltoztatását és a részesedést a liturgikus lakomában az Úr teste és vére vétele által.
A keresztség után elkövetett bűnök eltörlését kaphatjuk. A bűnbánó három cselekedetéből és a pap föloldozásából áll. A három cselekedet: 1. bánat, gyónás, vagyis a bűnök föltárása a pap előtt, 2. elhatározás a jóvátételre, 3. a jóvátétel elvégzése. Aki el akarja nyerni a kiengesztelődést Istennel és az Egyházzal, minden súlyos bűnét meg kell vallania a pap előtt, melyeket még nem gyónt meg, s melyekre gondos lelkiismeretvizsgálat után emlékszik. A bocsánatos bűnök meggyónása nem kötelező, de az Egyház által nagyon ajánlott.
Általa a beteg a Szentlélek kegyelmét kapja, amely az egész embert segíti és tökéletesíti: megerősíti az Istenbe vetett bizalomban, erőt ad a kísértések ellen. A szent kenet fölvételére alkalmas idő elérkezett, amikor a hívő betegség vagy öregség miatt a halálveszély közelébe kerül. Valahányszor egy keresztény ember súlyosan megbetegedik, fölveheti a szent kenetet, illetve megismételheti, ha állapota súlyosbodik.
Az egyházi rend az a szentség, mely által a Krisztustól Apostolaira bízott küldetés teljesítése folytatódik az Egyházban az idők végezetéig: tehát az apostoli szolgálat szentsége. Három fokozata van: a püspökség, az áldozópapság és a diakonátus. A szolgálati papság lényegében különbözik a hívők általános papságától, amiatt, hogy szent hatalmat ad a hívők szolgálatára. A fölszentelt szolgák Isten népe szolgálatát a tanítás (a tanítás feladata), az istentisztelet (liturgikus feladat) és a lelkipásztori irányítás (irányítás feladata) által végzik.
A házassági szövetséget, mellyel egy férfi és egy nő az élet és a szeretet bensőséges közösségét alkotja egymással, a Teremtő alapította és saját törvényekkel látta el. Természete szerint a házastársak javára és a gyermek nemzésére és nevelésére van rendelve. A házasság szentsége Krisztus és az Egyház egységét jelzi.
Gyónni, vagyis a bűnbánat szentségéhez járulni legalább egyszer egy évben (húsvét táján) köteles vagy. Vizsgáld meg lelkiismeretedet, hogy Istennek mely parancsát szegted meg szándékosan. Isten iránti kötelességek I-III, magam és embertársaim irántiak IV-X. parancsolatokban vannak.
A 7 főbűn (nem mindig halálosak, de gyökereik lehetnek sok súlyos bűnnek): kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, jóra való restség. Égbekiáltó bűnök: szándékos gyilkosság, mások nyomorúságának nagyobbítása, embertársaid jogainak megsértése. Idegen bűnök: mások bűnének elősegítése, okozása. Fontos önmagunk vizsgálata hivatásmulasztás és jellemhiba szempontjából is.
A gyónás módja: térdelj le, köszönj, vess keresztet és mondd: „Gyónom a mindenható Istennek és neked lelki atyám, hogy ……..gyóntam utoljára, és azóta a következő vétkekkel bántottam meg a jóságos Istent”….. Ha a lelkiatya kérdez, őszintén felelned kell. Utána ima következik: „Teljes szívemből bánom minden bűnömet, hogy velük a jóságos és szeretetre méltó Istent megbántottam. Erősen fogadom, hogy többé nem vétkezem, és a bűnre vezető alkalmat elkerülöm. Kérek üdvös elégtételt és feloldozást.” Jól figyelj az elégtételre, majd a pap mondatai után vess keresztet és válaszold: Amen. Lehetőleg végezd el rögtön a föladott elégtételt és vállalj önként is valamit (imádság, adakozás, önmegtagadás stb.)
Áldozni, vagyis Urunk szent Testét magadhoz venni legalább egyszer egy évben (húsvét táján) köteles vagy. Ez a legnagyobb kegyelem a földön, ezért kívánatos minél gyakrabban elvégezni. Ha halálos bűnben vagy, előbb gyónnod kell; ha bocsánatos bűnöd van, áldozhatsz gyónás nélkül is akár mindennap, de azokat előbb meg kell bánni, és a szentáldozás után komolyan kell törekedni arra, hogy azokat is elkerüljed. Áldozás előtt tiszteletből szentségi böjtöt kell tartanod, azaz a megelőző 1 órában evés és ivás nem történhet –kivétel az orvosság.
Az áldozás utáni percek életed legdrágább pillanatai, add magad mennyei Uradnak, imádd, adj hálát neki, kérd kegyelmeit.